Mókusugrás (puhafedeles)

Jakabovics Tibor vegyészmérnök, filantróp, műgyűjtő, három kislány édesapja. 1966-ban született Pécsett. Kutatóként mindig a megszokott dolgok világán túllépve teremt újat. Talán ezért sem akarja elfogadni azt az állítást, hogy nem tehetünk semmit a bolygónk bioszférájáért.

Jakabovics Tibor a szabadidejében fákat ültet. Megszállottan. Mára egész erdő nőtt ki a keze nyomán. A mindennapos faültetés rituáléja új érzéseket és gondolatokat hívott elő benne, természetről, tudományról, egyéni életútról és közös jövőnkről.

Ezeket osztja meg a Mókusugrás című könyvében – sok humorral és fantáziával, réges-régi emlékekkel nagyszülei falujából, és elképesztő, mégis elképzelhető víziókkal egy olyan jövőről, amely élhetőbb lesz a mánál.

Az illusztrációkat a szöveget kísérő „mantrák” líraisága inspirálta. A képi atmoszféra a szavak dinamikáját közvetíti. Mivel szeretek ceruzát ragadni és firkálgatni, akár összefestékezve magam, kézzel alkotni, manuális technikákat választottam, a teremtés nálam itt kezdődik!

A Mókusugrásnál részben egy magasnyomású grafikai eljárást alkalmaztam, amelynél a nyomatok textúrájába és véletlenszerűségébe szerettem bele. Terméseket és leveleket gyűjtöttem, ezek nyomatait csempésztem a rajzokba. A kézzel alkotott elemek ezután digitális átformáláson estek át, hogy végső kompozícióvá álljanak össze.

A könyv anyaghasználatában, kivitelezési technikáiban azt üzeni: lehet könyvet alkotni felelősségteljesen, a fenntarthatóság jegyében is!

– Sebők Zsófia grafikusművész

„Jakabovics Tibor írását nehéz lenne egyetlen műfajba besorolni, nem nevezhető természettudományos összefoglalónak, de nem is szokványos DIY-munka (’do it yourself’) a „Hogyan ültessünk fát?” kategóriájában. Én úgy fogalmaznék, hogy a Mókusugrásban a természetért való tenni akarás szépirodalomként manifesztálódik.”
Hajas Gyula Bence: Mókusugrás – Egy notórius faültető könyve
Greendex, 2021.06.29.

---

"A Mókusugrás – Ültess fát! című könyv nem egy környezetvédelmi kézikönyv, és nem is egy útmutató kezdő kertészkedőknek. Ez a kötet egy szépirodalomba bújtatott, emlékeken átívelő, humorral átszőtt tenni akarás a bolygónkért."
Endrész Tímea: Mókusugrás - aki ezt a könyvet elolvassa - túlélésünk érdekében - fákat fog ültetni, minden nap
Éva Magazin, 2021.07.11.

---

"Ültess fát, ha élni akarsz, ha tudod (vagy tudni akarod), hogy az élet több mint a létezés – ahogy az erdő is több mint a fák összessége… De persze fák nélkül nincsen erdő! Ültess fát!, írom le már többedszer, s nem szégyellem bevallani, hogy a könyv a maga lassú – de annál erősebb – sodrása magával ragadott. Hagytam, hagyom, hogy elsodorjon az emléktöredékekből, elmélkedésekből és tervekből összeálló irodalmi alkotás, melyet nehéz lenne műfaji keretek közé szorítani."
Grozdits Károly: Ültess fát, ha élni akarsz!
Librarius, 2021.08.14.

---

"Forró szerelmi vallomás ez az erdőhöz, minden egyes fához és a faültetéshez. Ez a szinte vallomás, formáját tekintve szépirodalom (vagy afféle), tartalmát tekintve pedig gyerekkori emlékekből szőtt novellák és miniesszék, töprengések gyűjteménye."
Fazekas Erzsébet: Ha még akarsz valaha olvasni, ültess fát! | Jakabovics Tibor: Mókusugrás
Olvass bele!, 2021.11.26.

---

"A Mókusugrás tartalmában és formájában is „szabálytalan” mű: gyerekkori emlékekből szőtt novellák és miniesszék, töprengések gyűjteménye. Számomra különösen rokonszenves, ahogyan a szerző bemutatja nagyszülei világát – akiknél, egy Pécs közeli faluban gyermekként nagyon sok időt töltött, s akiktől még többet tanult. És jó érzés, hogy megemlíttetik a Szabad Föld is, amely a városról jött unokának kisiskolás korától kedvenc olvasmánya volt, de a nagymamának begyújtáshoz is jól szolgált.”
Dulai Sándor: Mókusok, fák, emberek
Szabad Föld, 2022.02.18.

---

"Azt mondják, hogy jó olvasni – én ezt nyilván nem tudhatom –, de írni jó volt, az biztos. Hagytam, hogy a gondolatok vigyenek úgy, ahogy egymásból következnek. Mert egymásból következnek akkor is, ha ez nem mindig nyilvánvaló. Vettem egy nagy levegőt, elkezdtem írni „valamit”, és beleringatódva a szövegbe hagytam, hogy előugorjanak az emlékek és gondolatok. Írás közben vissza-visszaolvastam, de nem találtam benne felesleget. Olyan lett a szöveg, mint egy szövet. Ez nem egyetlen szál, amit végigkövethetsz, ez inkább a szálak összekapcsolódása. A könyv – számomra is rendkívüli mértékben – spontánul alakult, s azt hiszem, hogy ebből a szempontból olyan, mint az élet."
Az én fáim tartják az eget – beszélgetés Jakabovics Tiborral
Grozdits Károly interjúja
Librarius, 2021. 10.16.