„Lugo és a graffiti találkozását szükségszerűnek mondanám. Egyrészt mert Lugo az a fajta fotós volt, aki magát „városarcheológusnak” nevezte, azaz a város titkait kereste, szinte fotókrónikásként igyekezett rögzíteni Budapest változásait, és egyik kedvenc terepe volt az egykori ipari területek pusztuló vidékeinek megörökítése, amelyeket nemsokára elér és elsöpör majd a városfejlődés. Másrészt Lugo borzasztóan fogékony volt a képzőművészet világára, régebben sokat fotózott művészeket, műtermeket, és sokat dolgozott műtárgyfotósként is. Azaz ismerte a műalkotás mibenlétét. Ráadásul mindig is érdekelték a város feliratai, például a neonok. Nyilvánvalóan fel kellett fedeznie tehát a pusztuló budapesti ipartelepek fényképezése során az éppen ott virágzó, rejtőző, meglepő minőségű és mennyiségű művészeti jelenséget, a graffitit. A lehetetlen helyek művészetét.”
Graffiti-csavargások Lugóval
kultúra.hu, 2022.11.10.
„a falfirkák szüntelenül frissülő jegyzetfüzetté avatják a várost, ami az itt lakók és az átutazók egymásra íródó kézjegyeit tartalmazza. Olyan jegyzetfüzetté, amelynek eleme a változás. A graffiti ugyanis rövid életű műfaj."
Mészáros Zsolt: Nagyvárosi freskók
Könyvterasz, 2022. 12. 12.
"Lopott Banksy-művel illusztrált kollekciót adott ki nemrég egy ismert ruhamárka, a különböző street art stíluselemek galériákban és a műtárgypiacon köszönnek vissza, de a graffiti mégsem a kánon része, és bizonyos esetekben a hatályos magyar jogszabályok szabadságvesztéssel büntetik. Nem könnyű rájönni, hogyan gondolkozzunk róla, sőt néha már alig vesszük észre.
Ezen biztosan változtat, ha végigolvassuk az októberben megjelent Graffiti – Read the Signs című albumot, amely Lugosi Lugo László filmes, fotográfus, művészeti szakíró (1953–2021) városarcheológusi szerepét és Budapest talán leglátványosabb szubkultúráját mutatja be."
Laczai Veronika: A felfedezés és megértés öröméről
Artmagazin, 2022. 12. 12
„A könyv grafikusa Gerhes Gábor, aki több évtizedes tapasztalattal a háta mögött ismét egy rendkívül esztétikus könyvtárgyat tervezett. A keményfedeles, vászonkötésű borító dísztelen, typóval és színekkel operáló egysége jó kontrasztot teremt a beltartalom burjánzó képi világával. Mind a külső, mind a belső borítón a szerzőnek csak a művészneve jelenik meg csupa nagybetűvel, mely így óhatatlanul egyfajta összefüggésbe kerül a kötetben található, nagyrészt hasonlóan négy betűből álló » graffitis nevekkel «.”
Jurij Silberg: Mulandó jelek a köztéren. LUGO graffiti albuma
A mű. Kortárs művészeti online magazin – HVG, 2022. 12. 12.
„Színes, összefonódó betűk, kacifántos tagek, művészi kivitelezésű figurális ábrázolások – a városban mindenhol felbukkannak… Van, aki gyűlöli őket, mert vandalizmusnak tartja, más meg művészetként fogja fel, ami az urbánus lét elválaszthatatlan eleme. Az egyéni ízlésen túl azonban vitathatatlan, hogy a nyomot hagyás “itt is voltam” ősi, emberi vágyának legszínesebb és legkortársabb, városi formái ezek.
A kötetben környékek szerint nézegethetjük a budapesti graffitiket, nekem olvasás közben nagyon izgalmas volt a ráismerés folyamata. A Váci vonalon éveket ingáztam vonattal, és az ottani vasúti kerítések és elhagyatott épületek mindig is gazdagon dekoráltak voltak. A műfajból adódóan ezek – a legmaradandóbban is – pár év alatt eltűntek. Furcsa otthonosság érzését adta a ráismerés ezekre a hétköznapokban sokat látott, de talán tudatosan nem figyelt városi elemekre. Ezekből a kötetben több is szerepel, formák, minták, feliratok, amiket nagyon sokat látunk, de amíg nem irányítják rá a figyelmünket, addig tudatosan lehet nem is vesszük észre őket, csak hozzátartoznak a városi tájhoz.”
Bartha Dorottya: Vandalizmus vagy művészet? – hiánypótló fotóalbum jelent meg a budapesti graffitikről
Énbudapestem, 2022. 10. 26.
„A könyv szövegei egyrészt LUGO fényarcheológiai munkásságát ismertetik, a középpontban LUGO graffitifotóival, valamint elemzik a graffiti „művészeti kint-bentiségét”, a kortárs művészetre gyakorolt hatását.”
LUGO: GRAFFITI. READ THE SIGNS – IRÁNYTŰ A FŐVÁROSI GRAFFITIKULTÚRÁHOZ graffitikről
Urban Művészet, 2022. 11. 23. | Ajánló
„A graffitisek hagyományosan nem tekintették magukat művésznek (egy időben a „Fuck Cops” tagek mellett elterjedtek a „Fuck Art” feliratok is), a kilencvenes évek metrófestő fiataljainak egy része még büszke is volt arra, hogy sosem vett részt művészeti oktatásban, viszont ma már a kortárs képzőművészet az egyik saját ágának tekinti a graffitit és főleg a street artot. A régi graffitisek többsége „pályaelhagyóvá” vált. A legtehetségesebbeket „felszívták” az olyan ismert tűzfalfestő projektek, mint a Neopaint vagy a Színes Város. A sokszor fotórealisztikus, dekoratív és olykor egyértelmű üzenetekkel ellátott tűzfalmuralokra ritkán hallunk panaszt, vandalizmusnak pedig viccből sem nevezhetnénk az ilyesmit. Ráadásul a graffiti így az egyik legfontosabb eredeti funkcióját is megőrizte: a köztér szürkeségének felszámolását."
Bódi Péter: Megszelídített vandalizmus
Magyar Narancs, 2022. 11. 16.
„A graffitis szubkultúra alapvetően az egyén névtelensége ellen lázad, amit tagjai a városi terekben jeleket hagyva hoznak a világ tudtára. A graffitiművész egyrészt befelé, a graffitis közösségnek üzen azzal, amikor saját nyomát elhelyezi a falon, másrészt kifelé, a társadalom egészének kommunikál, és felhívja a figyelmet saját létezésére.
A tageket és más szöveges feliratokat azonban legtöbbször csak a szubkultúra tagjai tudják dekódolni, a kívülállóknak a jelek értelmezhetetlenek maradnak. Erre a rejtett kommunikációra utal a most megjelent album címe is: Read the Signs, azaz olvasd a jeleket. Az értelmezhetetlenségből és a meg nem értettségből pedig szinte egyenesen következik a szubkultúra társadalmi elutasítottsága is.”
Barakonyi Szabolcs – Patakfalvi Dóra Patakfalvi Dóra: Olvasd a jeleket, még ha nem is érted őket
Telex, 2022. 10. 16.
„Az Art Market Budapesten tartott könyvbemutatón a kötet szerkesztői és tervezője felidézték a művész alakját, látásmódját, valamint beszéltek a graffitiről mint underground és művészeti jelenségről is.
Az alkotó lánya, Lugosi Blanka például felidézte, hogy apja több géppel is dolgozott, de a kedvence egy Gibellini márkájú síkfilmes kamera volt, a fotózást pedig nem bonyolította: „egyet kattintott, és már kész is volt a kép”. Kurdy Fehér János elmondta, hogy Lugosi Lugót munka közben két szempont vezérelte: hogy minél pontosabban rögzítse a graffitiket és urbánus környezetüket, valamint hogy a fotózás aktusán keresztül a kortárs művészeti kommunikációba emelje azokat. Szilágyi Szabolcs (SI-LA-GI) képzőművész Lugo érzékenységét méltatta, mondván a múló időt próbálta megörökíteni, hisz bár képein nincsenek emberek, csak épületek, azok mögött mégis érezni a múlt történéseit.”
P. Szabó Dénes: Megjelent Lugosi Lugo László fotográfusművész posztumusz, graffiti témájú albuma graffitikről
Népszava, 2022. 10. 13.
„A Graffiti minden értelemben hatalmas könyv – megvan a súlya is –, de a benne látható képek pont ebben a méretben élnek meg a legjobban, a teljesség eléréséhez pedig legalább ennyi fotóra volt szükség. Lerobbant házak falait, senki földjén hosszan elnyúló kőkerítéseket, koszos lépcsőfordulókat, aluljárókat és tetőket látunk, egyik sem a szebbik arcfelén található a városnak. Ez itt a totális underground, ahova a kutya sem jár, csak, ha tényleg dolga van ott. A graffitizés például lehet egy ilyen dolog egy elhagyatott helyen, melyek nagy része a pesti oldalon található – a könyv képei legalábbis jórészt ott készültek. Ezeket a kihalt, szomorú pontjait a városnak feldobják a színes festékek, a rajzok, a formák és a tagek. És a könyv fotóin is jól festenek.”
Wágner Gábor: A város gerilla népművészei – Megjelent Lugosi Lugo László Graffiti című művészeti fotóalbuma
Welovebudapes, 2022. 10. 12.
Lugosi LUGO László életművéről, látásmódjáról, a graffiti és a művészet kapcsolatáról, a graffiti történetéről, korszakairól, a LUGO-fotókat is magában foglaló Equibrilyum Art Collectionról, a LUGO Graffiti album születésének körülményeiről, alkotóiról, a mű szerkezetéről és számos graffitivel kapcsolatos érdekességről beszélget Kurdy Fehér Jánossal, a LUGO Graffiti. Read the Signs album főszerkesztőjével egy szeptemberben készült interjúban Bálint Edina műsorvezető.
Klasszik Rádió: Interjú Kurdy Fehér János főszerkesztővel
Lugosi LUGO László fotós különleges szemmel nézett Budapestre, és fotóin megörökítette a múltat, valamint a jelent is, az idő múlását. Életműve egyfajta Budapest archívumnak tudható be. A graffitik kutatása hosszú éveken keresztül volt az élete része, városi népművészetnek nevezte a graffitisek alkotásait – emlékezett vissza az elhunyt fotográfusra Kurdy Fehér János, aki a munkáját bemutató kötet főszerkesztője. Radics Panka művészettörténész, graffitikutató sokat segített abban LUGO-nak, hogy megmutassa a városnak azokat a helyeit, ahol fellelhetők az általa kedvelt falra vetett alkotások. Csesznák Anikó kérdezte őket.
A legalitás miatt tűnhetnek el a graffitik? főszerkesztővel
Karc FM, 2022. 09. 27.
„Short messages, unusual typography, amorphous figures, and boundless imagination - that’s graffiti, or “urban folk art” as photographer László Lugo Lugosi called it. GRAFFITI. Read the Signs is a posthumous album of one of the last series of photographs by this important figure of Hungarian photography.”
The contours of time | GRAFFITI, an album by László Lugo Lugosi
HYPE&HYPER, 2022. 10. 04.
További megjelenések:
